Munkám során sokszor találkozom olyan szülőkkel, akik arról panaszkodnak, milyen jó lett volna, ha az ő szüleikben is ott van a sport fontosságának gondolata. Persze ilyenkor azt szoktam mondani, hogy jobb később, mint soha, de azért mégsem áltatom őket. A gyerekkorban folytatott rendszeres sportolásnak számtalan előnyös hatása van, nem csak fizikálisan, de mentálisan is.

Két cikket is írtam már róla, hogy milyen fontos a gyerekkorban elkezdett sportolás, de tudnék még 100-at is, hiszen elengedhetetlen a gyermekkori sportolás.

Miért KELL a gyereknek sportolnia? 1. rész   

Miért KELL a gyereknek sportolnia? 2. rész

Ha óvodás, kisiskolás korban kimaradt a mozgásfejlesztés azt már egészen korán a tinédzser korban is észrevehetjük. Sokszor a laikusok számára is teljesen egyértelmű, hogy melyik gyerek sportolt korábban és melyik nem.
Talán az egyik legfontosabb, amit mindenki észrevesz a mozgáskoordinációbeli lemaradások. Azok a gyerekek, akik csak „későn” kezdenek el a testükkel foglalkozni sokszor esetlenebbek, képtelenek olyan feladatokat végrehajtani, amit kortársaik tudnak. Ez nem a későn érés esete, természetesen előfordul olyan is, de feltűnő, ha azoknak a gyerekeknek a többségénél jelentkezik ez a probléma, akik korábban nem sportoltak.
Egy nagyon komoly tapasztalaton keresztül szeretném ezt érzékeltetni.

13-14 éves korosztályról beszélünk. Tinikről. Egy teljesen alap gyakorlatot végeztünk az órán. Egymás mellett volt a sportos múltú gyerek és az, aki az én órámon volt először sportos jellegű különfoglalkozáson. Hasonló hibával végezték a gyakorlatot és szóltam nekik, hogy billentsék helyre a csípőjüket, ne tolják a feneküket az ég felé, mert nem kis háztetők. Az sportos lány gond nélkül végrehajtotta az utasítást, de a másik lányhoz oda kellett mennem és többször helyreigazítani a kis testét.

Ezek a gyerekek, akik nem voltak korábban sportos különfoglalkozáson nem ismerik a testüket, nem tudják, mit jelentenek a különböző utasítások, nem tudják fejben befolyásolni a testük működését, csak megpróbálják túlélni az egyes gyakorlatokat, úgy hogy esetleg azokat az izmaikat, amikre szükség lett volna az adott gyakorlat során részben, vagy egyáltalán be sem kapcsolták. Itt már felmerülnek testtartás béli problémák is, amik pedig komoly gerincbántalmakhoz vezetnek. Erről itt írtam bővebben.
Ez csak néhány fontos jel, ami fizikálisan jelentkezik, de nem szabad elfelejteni a mentális lemaradást sem.

Azok a gyerekek, akik már egészen piciként is sportolnak, átélnek különböző versenyhelyzeteket, amikor társaik ellen versenyeznek, de amikor egy gyakorlat végrehajtása a feladat, akkor saját magukkal is versenyeznek. Ezeknek a gyakorlatoknak a során meg tanulnak nyerni, veszíteni, megismerik a kitartás fogalmát illetve a sport és a másik iránti tiszteletet. Nagyon fontos személyiségformáló hatásoknak vannak kitéve, ami a későbbi tanulmányaik és az élet különböző területein is megmutatkozik.

+1
Nem fogyok ki az érvekből, hogy miért is olyan fontos a sport, így itt van még egy, ami talán az egyik legfontosabb.
A kiskorban (óvodás kor) elkezdett és később a kisiskolás korban folytatott mozgásos tevékenység a tanulmányokra is jó hatással van. A különböző speciális gyakorlatok az idegrendszerre is komoly hatást gyakorolnak. Diszlexiás, diszkalkuliás gyerekeknek hatalmas segítség lehet a sport.

Ne hagyjuk, hogy ez a generáció is az legyen, aki felnőtt korában azt mondja „Bárcsak az én szüleim is elvittek volna sportolni!”